Ultrahang a víruskutatásban
Az ultrahangos lízis és extrakció megbízható, régóta bevált módszer a sejtek feltárására, majd a vírusok, vírusfehérjék, DNS és RNS felszabadítására.
Ultrahang a koronavírus-kutatásban
A vírusok szervszövetből történő kinyerése alapvető minta-előkészítési lépés a vírus elemzése (pl. nukleinsav, kapszomerek, glikoproteinek vizsgálata) előtt. Az ultrahangos homogenizálás gyors, egyszerű és reprodukálható módszer olyan minta-előkészítési feladatokhoz, mint a szövethomogenizálás, a lízis, a sejtfeltárás, az intracelluláris anyagok kinyerése, valamint a DNS és az RNS fragmentálása.
Az ultrahangos minta-előkészítés gyakori lépés a polimerek láncreakciója (PCR) előtt.
Ultrahangos alkalmazások vírusokhoz
- sejtlízis vírusok kinyerésére szövetekből és sejttenyészetekből
- víruscsoportok diszpergálása
- DNS és RNS nyírása / fragmentálása
Ultrahang a vakcinagyártásban és az antivirális gyógyszerkészítmények előállításában
Az ultrahangos vakcinagyártással kapcsolatos további információkért kattintson ide!
Nano-gyógyszerhordozók
A nanoméretű gyógyszerbejuttató rendszereket sikeresen alkalmazzák farmakológiailag aktív hatóanyagok sejtekbe juttatására, ahol a gyógyszer kifejtheti hatását. A gyógyszerek gyakori nanohordozói a nanoemulziók, liposzómák, ciklodextrin-komplexek, polimer nanorészecskék, szervetlen nanorészecskék és vírusvektorok.
Az ultrahangos emulgeálás és diszpergálás jól bevált technika olyan nanotechnológiával javított készítmények előállítására, mint a bioaktív anyagokkal töltött nanoemulziók, liposzómák, ciklodextrin-komplexek és nanorészecskék (pl. mag–héj nanorészecskék).
Vírus
Ultrahangos processzorok sejtlízishez és extrakcióhoz
A Hielscher Ultrasonics ultrahangos rendszerek széles választékát kínálja igen kis laboratóriumi minták ultrahangos kezeléséhez, valamint igen nagy mennyiségek ipari léptékű feldolgozásához.
Szondás ultrahangos készülékeink különböző teljesítménytartományokban érhetők el, hogy az Ön alkalmazásához ideális készüléket ajánlhassuk. A tartozékok széles választéka – például különböző méretű és alakú szonotródák, különböző méretű és geometriájú átfolyó cellák és reaktorok, valamint egyéb kiegészítők – biztosítja, hogy ultrahangos sejtfeltáró készülékét a legmagasabb folyamathatékonyság és felhasználói kényelem elérésére állíthassa be.
A minta-előkészítéshez készült egyedülálló ultrahangos konstrukció a VialTweeter. A Hielscher VialTweeter akár 10 cső (pl. Eppendorf-csövek, mikrocentrifuga-csövek stb.) egyidejű ultrahangos kezelését teszi lehetővé azonos folyamatfeltételek mellett. Az intenzív ultrahanghullámok a csövek falán keresztül terjednek, így elkerülhető a keresztszennyeződés és a mintaveszteség. A VialTweeter kompakt ultrahangos rendszer, amely bármilyen laboratóriumi környezetben használható. Fő előnyei a folyamatparaméterek pontos szabályozása, a reprodukálhatóság, több minta egyidejű kezelése azonos körülmények között, keresztszennyeződés nélkül, valamint az adatok automatikus naplózása a beépített SD-kártyára. A Hielscher ultrahangos berendezéseinek robusztussága nagy igénybevétel és kihívást jelentő környezeti körülmények mellett is lehetővé teszi a 24/7 üzemelést.
A Hielscher ultrahangos készülékek előnyei
Minden Hielscher ultrahangos egységet teljes terhelés melletti 24/7 használatra terveztek. A Hielscher ultrahangos készülékek megbízhatósága és robusztussága biztosítja, hogy anyagait nagy hatékonysággal dolgozhassa fel, elérve a kívánt eredményt. Automatikus frekvenciahangolásunk biztosítja a folyamatos működést a kiválasztott amplitúdón. A lineáris skálázhatóság megkönnyíti a nagyobb feldolgozási térfogatokra való átállást, azonos folyamateredményekkel, kockázatok nélkül.
200 watt teljesítménytől minden ultrahangos rendszerünk színes érintőkijelzővel, digitális vezérléssel, az automatikus adatrögzítéshez beépített SD-kártyával, csatlakoztatható hőmérséklet-érzékelőkkel és opcionális nyomásérzékelőkkel rendelkezik, és
Az alábbi táblázat tájékoztatást ad ultrahangos készülékeink hozzávetőleges feldolgozási kapacitásáról:
| Sarzs térfogata | Térfogatáram | Ajánlott készülékek |
|---|---|---|
| 1–500mL | 10–200mL/min | UP100H |
| 10–2000mL | 20–400mL/min | UP200Ht, UP400St |
| 0,1–20L | 0,2–4L/min | UIP2000hdT |
| 10–100L | 2–10L/min | UIP4000hdT |
| n.a. | 10–100L/min | UIP16000 |
| n.a. | nagyobb | csoportba kapcsolt UIP16000 |
Lépjen kapcsolatba velünk! / Kérdezzen tőlünk!
Nagy teljesítményű ultrahangos homogenizátorok a laboratóriumi léptéktől a kísérleti üzemi és az ipari léptékig.
Szakirodalom és hivatkozások
Hasznos tudnivalók
Koronavírus
A koronavírus kifejezés a vírusok családfájának egy teljes ágát foglalja magában, amely több más változat mellett a SARS-t (súlyos akut légzőszervi szindróma) és a MERS-t (közel-keleti légzőszervi szindróma) okozó kórokozókat is magában foglalja. A „koronavírusról” beszélni, és közben egy veszélyes vírustörzsre utalni ahhoz hasonlítható, mintha „emlőst” mondanánk, amikor „grizzly medvére” gondolunk. Szakmailag helyes, de nagyon pontatlan.
Vírusok
A vírus kisméretű fertőző részecske, amelynek szaporodásához gazdasejtre van szüksége. A vírusok élőlények élő sejtjeibe hatolnak be, az állatoktól és növényektől a mikroorganizmusokig, beleértve a baktériumokat és az archeákat is.
Vírusok alakja, mérete és típusai
Általában a vírusok lényegesen kisebbek a baktériumoknál. A napjainkig tanulmányozott vírusok többségének átmérője 20 és 300 nanométer között van. Mivel a legtöbb vírus ilyen parányi részecske, az optikai mikroszkóp nagyítása nem elegendő ahhoz, hogy láthatóvá tegye őket. A vírusok megfigyeléséhez és tanulmányozásához pásztázó és transzmissziós elektronmikroszkópokra (SEM, illetve TEM) van szükség.
A virion felépítése
A teljes vírusrészecskét virionnak nevezzük. A virion belső nukleinsavmagból áll, amely ribonukleinsav vagy dezoxiribonukleinsav (RNS vagy DNS) lehet. A nukleinsavat kapszidnak nevezett védő külső fehérjeburok veszi körül. A kapszid azonos fehérjealegységekből, úgynevezett kapszomerekből épül fel. A virion magja biztosítja a fertőzőképességet, míg a kapszid a vírus specificitását adja. A prionok fertőző fehérjemolekulák, amelyek nem tartalmaznak vírus-DNS-t vagy vírus-RNS-t.
Burkos és csupasz vírusok
A lipidburokkal rendelkező vírusokat burkos vírusoknak nevezzük. Az úgynevezett burok a fehérjekapszidot körülvevő lipidréteg. A vírusok a bimbózás során a gazdasejt membránjából veszik át a burkot. A burkos vírusokra példa a SARS-CoV-2, a HIV, a HSV, a SARS vagy a fekete himlő.
A csupasz vírusok nem rendelkeznek ilyen burokkal, mert a sejt lízisével távoznak belőle. Egyes vírusok azonban kialakíthatnak egy „kváziburkot”, amely teljesen körülveszi a vírus kapszidját, de nem tartalmaz virális glikoproteineket. A csupasz vírusokra példa a poliovírus, a nodavírus, az adenovírus és az SV40.
Vírusmorfológia
Négy fő morfológiai vírustípust különböztetünk meg: helikális, ikozaéderes, megnyúlt és burok. Emellett úgynevezett komplex vírusmorfológiák is léteznek.
A vírus morfológiáját a kapszid és annak alakja határozza meg. A kapszid a vírusgenom által kódolt fehérjékből épül fel. A morfológiai megkülönböztetés alapja a kapszid alakja. A vírus által kódolt, kapszomereknek nevezett fehérjealegységek önszerveződéssel kapszidot alkotnak, amihez rendszerint a vírusgenom jelenléte szükséges.
Helikális vírusok: A helikális vírusok kapszidjának alakja fonalasnak vagy pálcika alakúnak írható le. A helikális alakzat központi üreggel rendelkezik, amelyben a nukleinsav található. A kapszomerek elrendezésétől függően a helikális alak rugalmasságot vagy merevséget kölcsönöz a vírus kapszidjának.
Ikozaéderes vírusok: Az ikozaéderes vírus kapszidja azonos alegységekből (kapszomerekből) áll, amelyek egyenlő oldalú háromszögeket alkotnak, ezek pedig szimmetrikusan rendeződnek el. Az ikozaéderes alak nagyon stabil kapszidszerkezetet biztosít, amely bőséges helyet kínál a nukleinsav számára.
Megnyúlt vírusok: A megnyúlt alak az ikozaéderes alak egyik változata, és bakteriofágokban fordul elő.
Burkos vírusok: Egyes vírusok foszfolipidekből és fehérjékből álló burokkal rendelkeznek. A burok összeállításához a vírus a gazdasejt membránjának részeit használja fel. A burok a kapszid védőrétegeként működik, és ezáltal segít megvédeni a vírust a gazdaszervezet immunrendszerétől. A burok receptormolekulákat is tartalmazhat, amelyek lehetővé teszik a vírus kötődését a gazdasejtekhez, és elősegítik a sejtek fertőzését. Egyrészt a vírusburok elősegíti a sejtek fertőzését; másrészt érzékenyebbé teszi a vírust a környezeti hatások általi inaktiválásra, például az olyan detergensekre (pl. szappan), amelyek megbontják a burok lipid építőelemeit.
Komplex vírusok: A komplex vírust olyan kapszidszerkezet jellemzi, amely sem tisztán helikális, sem tisztán ikozaéderes. Emellett a komplex vírusok további alkotóelemekkel is rendelkezhetnek, például fehérjefarokkal vagy összetett külső fallal. Sok fágvírus összetett szerkezetéről ismert, amely ikozaéderes fejet és helikális farkat egyesít.
Vírusgenom
A vírusfajok genomszerkezete rendkívül változatos. A vírusfajok csoportja a genomszerkezet tekintetében nagyobb változatosságot mutat, mint a növények, az állatok, az archeák vagy a baktériumok. Több millió különböző vírustípus létezik, bár eddig csak körülbelül 5 000 típust írtak le részletesen. Ez hatalmas teret hagy a jövőbeli víruskutatás számára.